A rétyi üzem felépítése kapcsán mellőzött környezeti és társadalmi szempontok, avagy miért fontos az építkezési engedély visszavonása és a feltételek újratárgyalása.
1. A gyár 800 000 köbméteres kapacitása gyakorlatilag a két székely megyében kitermelt összes fenyőmennyiséget felemésztené. Az Országos Statisztikai Hivatal 2011-es adatai szerint a Kovászna megyében kitermelt 545 000 köbméter famennyiségből 240 000 köbméter tűlevelű (45%), míg Hargita megyében a kitermelt 1 031 000 köbméterből mintegy 773 000 köbméter tűlevelű (74,9%). A rétyi üzem rönkfafeldolgozással, fűrészáru-előállítással kapcsolatos tevékenységet végez majd. A cég nem vállal felelősséget a székelyföldi erdőállományt érő közvetlen és közvetett hatásokért. Vagyis nem vállal semmiféle felelősséget a majdani erdőirtásokért.
2. Közúti forgalomnövekedés. Számításaink szerint a 800 000 köbméter fa szállításához minimum évi 20 000, fával megrakott, érkező és ugyanennyi távozó teherautóval kell számolni. Vagyis évi 40 000 húsztonnás teherautóval több fog száguldozni Háromszék útjain, a Bereck–Csernáton–Uzon, a Kommandó–Barátos–Réty, illetve a Hargita megyéből történő szállítás során a Tusnádfürdő–Mikóújfalu–Oltszem–Sepsiszentgyörgy–Réty útvonalon.
3. Társadalmi, gazdasági hatások. A Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara becslése szerint a fűrészárugyártás területén működő cégek 30–40 százaléka nyersanyaghiány miatt a csőd szélére kerülhet, ezzel mintegy 400 meglévő munkahely szűnhet meg. Az Arbor Szövetség elemzése szerint a Rétyen megépítendő fűrészüzem 800 000 köbméteres nyersanyagszükséglete az ország 13 000, faiparban meglévő munkahelyét veszélyezteti. Ezzel szemben a rétyi üzemben tervezett munkahelyek száma: 650.
Az évi 800 000 köbméter fenyő gyakorlatilag a két székely megyében kitermelt összes fenyőmennyiséget jelenti. Egy ekkora szívóerő betelepítése Székelyföldre nagymértékben megnövelné a legális és illegális erdőkitermelést a régióban. Ugyanakkor a befektető minden felelősséget elhárít magáról az erdők épségére és megmaradására vonatkozóan. Ez azt jelenti, hogy minden, a kitermeléssel, szállítással kapcsolatos kárt mi fizetünk (tavaly szeptemberben 50 000 lejt utaltak ki a megyei sürgősségi alapból a kommandói utak javítására). És akkor még nem beszéltünk a turizmust, erdeigyümölcs- és gombafeldolgozást, vadászatot érő károkról…
4. A vízellátás kérdése. A Rétyet ellátó két kút kapacitása 4,00 l/s egyenként, az összkapacitás 8,00 l/s. Az indoklás szerint a kutakat felváltva használják, miközben a község ivóvízszükséglete 4,66 l/s, vagyis nagyobb, mint amit a felváltva használt kutak biztosítanak. Réty Község Polgármesteri Hivatala a fűrészüzem számára 1,3 l/s használatát tenné lehetővé, így az ivóvízszükséglet 5,96 l/s lesz. Nem lehet tudni, hogy ezt mindkét kút állandó használatával fogják-e biztosítani. Az ivóvízen kívül az egyéb vízfelhasználást fúrt kutakból tervezik megoldani. Ehhez egy hidrogeológiai tanulmány elvégzése szükséges, vagyis jelen pillanatban nem áll a beruházó rendelkezésére olyan adat, mely szerint biztosan kijelenthető, hogy a fúrt kutak nem fogják megcsapolni a község vízkészletét. Azt nem is említve, hogy egy ipari létesítményt szándékoznak az említett vízkészlet fölé telepíteni.
5. Légszennyezettség. Bár a tanulmány megnyugtatóan bemutatja, hogy a 10 μm-es szállópor (PM10) nem fog lakott területekre eljutni, az ennél kisebb részecskeátmérőjű szennyezést, félrevezető módon, nem tárgyalja. Márpedig éppen ez lenne releváns. Éppen a 10 mikronnál kisebb szennyező részecskék ülepednek ki nehezebben a levegőből, ezek jutnak túl az emberi garaton, a 4 mikron alattiak kerülnek a tüdőbe, a 2,5 μm-nél kisebbek pedig már akkumulálódnak, és egyáltalán nem vagy nehezen ürülnek ki a tüdőből.
6. Táj és természetvédelem. Az üzem három természetvédelmi terület kereszteződésében fekszik: Rétyi Nyír és uzon–szentivánlaborfalvi tavak (ROSCI0111), Bodok–Barót-hegység Natura 2000 terület (a Csókás–Veczer területtel) (ROSPA0082), Feketeügy Natura 2000-es terület (ROSCI0374). A tízemeletes nagyságú épületegyüttesből álló beruházás rontja a 2007-ben 800 000 lej (8 milliárd lej) közpénzből létesített Háromszéki Magyarok Emlékparkjának látványképét, az Óriáspince-tető turisztikai erejét.
A 2001/215. sz. közigazgatási törvény 2. szakaszának értelmében a megyei tanács felel a megye vagyonának kezeléséért, a helyi tanácsok véleményezése alapján megállapítja a megye területszervezési és -rendezési terveit, és felel a megye területén található történelmi és építészeti műemlékekért, a parkokért, a közkertekért és a természeti rezervátumokért.
Civil Felelősség 2014 társadalmi csoport
(fizetett hirdetés)
(48)
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
